A Drum and Bass (d'n'b, d&b) egy elektronikus zenei st�lus, amely az Egyes�lt Kir�lys�gban sz�letett meg, breakbeat, hardcore �s rave berkekben, a reggae basszus�nak �s a hip hop t�rt �tem�nek gyermekek�nt. Nincsen tudom�nyosan elfogadott �ll�spont a "jungle" �s a "drum and bass" kifejez�s k�z�tti k�l�nbs�gr�l. Egyes elm�letek szerint a jungle a r�gebbi zeneanyagokra �rtelmezhet�, az 1990-es �vek els� fel�b�l, �s a drum and bass-t egy�rtelm�en a jungle ut�dj�nak tartj�k, amely bizonyos technikai �j�t�sokat hordoz. M�sok szerint a jungle a ragga jungle r�vid�t�se, amely egy szelet�t k�pezi a drum and bass kateg�ri�j�nak. Az Egyes�lt �llamokban n�pszer�nek mondhat� a "jungle drum and bass" (JDB) elnevez�s is, de nem mindenhol haszn�latos. Val�sz�n�leg a legelterjedtebb �ll�spont az, hogy a k�t meghat�roz�s szinonim �s felcser�lhet�. A drum and bass jungle, a jungle pedig drum and bass. A drum and bass temp�j�t tekintve �ltal�ban 160-180 BPM k�z�tt mozog, szemben a Breakbeat m�s form�ival, mint amilyen a Nu skool breaks is, amelyek egy lassabb, 130-140 BPM k�r�li temp�val dolgoznak. A drum and bass fejl�d�se sor�n �ltal�nos temp�n�veked�s figyelhet� meg. A legkor�bbi rave �s breakbeat-alap� jungle anyagok m�g 155-165 BPM k�r�l voltak, m�g a 21. sz�zad term�kei m�r alig mennek 170 BPM al�, �s gyakran �tl�pik a 180 BPM-et. A drum and bass elnevez�s t�vesen arra a k�vetkeztet�sre vezethet, hogy a zenesz�mok kiz�r�lag dob- �s basszuselemekb�l �llnak. Ugyan ez term�szetesen nem igaz, a legfontosabb r�sz�t k�pezik a st�lusnak, �s �ltal�ban a dal eg�sz�ben domin�lnak. A st�lus nagy hangs�lyt fektet a m�lyebb basszusra, amely �ppen annyira hallhat�, mint �rezhet�. A basszusokban megjelennek a k�l�nb�z� hangsz�nek is.