A rasztafari�nus vall�s vagy r�viden raszta egy vall�si mozgalom ami I. Hail� Szelasszi� eti�p cs�sz�rt tiszteli, mint a Kir�lyok Kir�ly�t, az Urak Ur�t (Lord of Lords) �s J�da oroszl�nj�t. A rasztaf�ri elnevez�s a Ras Tafari n�vb�l ered, ez volt a neve Hail� Szelasszi� cs�sz�rnak a koron�z�sa el�tt. Szelasszi�t a raszt�k Jah-nak (Jahve r�v�d�t�se, Isten raszta elnevez�se) a f�ldi megtestes�l�s�nek �s a szenth�roms�g tagj�nak tekintik. A mozgalom a Jamaikai fekete munk�sokt�l �s parasztokt�l ered az 1930-as �vekb�l, egy bibliai pr�f�cia saj�tos �rtelmez�s�b�l, fekete politikai aspir�ci�kb�l �s Marcus Mosiah Garvey raszta pr�f�ta tan�t�saib�l. A raszta mozgalom a vil�g sz�mos r�sz�n elterjedt, f�leg migr�ci� �tj�n �s a reggae zene k�zvet�t�s�vel, ami f�k�nt Bob Marleynak k�sz�nhet�. 2000-ben t�bb mint egymilli� raszta volt szerte a vil�gon. A jamaikaiak �t sz�zal�ka tartja mag�t raszta vall�s�nak. Jelk�pek.Raszta haj (dreadlocks) A jellegzetes raszta frizura szorosan kapcsol�dik a mozgalomhoz, de nem �ltal�nos a k�vet�k k�z�tt. A hajviseletet egy �sz�vets�gi mondattal indokolj�k : * "Ne ny�rjanak kopaszs�got a fej�k�n, szak�lluk sz�l�t le ne mess�k, �s a test�kbe v�g�sokat ne v�gjanak." (M�zes III. 21:15 ) A hajviselet elterjed�s�nek m�sik oka az lehetett, hogy hangs�lyozz�k a fekete (g�nd�r), �s feh�r emberek (egyenes haj�) k�z�tti k�l�nbs�geket. A frizura ezen k�v�l J�da oroszl�nj�nak �s a Babilon elleni l�zad�snak is szimb�luma. A raszt�k a hajn�veszt�st spiritu�lis utaz�snak tekintik amihez szerint�k a t�relem elengedhetetlen. A haj �gy v�lik raszt�v� hogy hossz� ideig nem f�s�lik. A raszta hajviselet azomban nem korl�toz�dik a rasztafari�nus vall�s k�vet�ire. A raszt�k sz�m�ra a borotva �s a f�s� babiloni vagy r�mai tal�lm�nyok, amelyek ellent�tesek a hittel. A reggae zen�ben a hit k�vet�it gyakran r�viden dreadlock-nak vagy Natty Dread-nek nevezik a hajra utalva, m�g a nem-h�v�ket kopaszoknak.A raszt�k sz�m�ra a marihu�na (ganja, f�) sz�v�sa spiritu�lis cselekedet. Szents�gnek tekintik, ami el�seg�ti a tudatoss�got, b�k�t �s k�zelebb viszi �ket Istenhez (Jah). Sokan afrikai eredet�nek tartj�k a kannabiszt �s afrikai kult�r�juk r�sz�nek tekintik, amihez vissza szeretn�nek t�rni. Szembe�ll�tj�k a f�vet az alkohollal, amit nem tekintenek az afrikai kult�ra r�sz�nek, �s �gy tartj�k, hogy sokkal rosszabb hat�ssal van r�juk. B�r sokan hiszik, hogy a ganja j�t�kony hat�s�, haszn�lata nem k�telez� �s vannak raszt�k, akik nem sz�vnak. Az indiai rasztahaj� aszk�t�k t�bb sz�z �ve sz�vnak kannabiszt, �s a t�bb ezer indiai hindu bev�ndorl�sa �ta terjesztik ezt a kult�r�t Jamaik�ban. Hit�k szerint a f� sz�v�sa bibliai szents�g �s seg�ti a medit�ci�t �s a vall�sos szeml�letet. Ezt a k�vetkez� igehelyekkel t�masztj�k al�: * M�zes1 1:11 Azut�n monda Isten: Hajtson a f�ld gyenge f�vet, maghoz� f�vet, gy�m�lcsf�t, a mely gy�m�lcs�t hozzon az � neme szerint, a melyben legyen n�ki magva e f�ld�n. �s �gy lõn. (�j ford�t�s: N�vesszen a f�ld n�v�nyeket: f�vet, amely magvakat hoz, gy�m�lcsf�t, amely fajt�j�nak megfelel� gy�m�lcs�t terem, amelyben magva lesz a f�ld�n. �s �gy t�rt�nt) * M�zes1 3:18 T�viset �s bog�csk�r�t teremjen ten�ked; s egyed a mez�nek f�v�t. (T�vist �s bog�ncsot hajt neked, �s a mez� n�v�ny�t eszed.) * P�ld. 15:17 Jobb a par�jnak �tele, a hol szeretet van, mint a h�zlalt �k�r, a hol van gy�l�ls�g. ("Better is a dinner of herb where love is, than a stalled ox and hatred therewith.") * Zsolt�rok 104:14 Az ki f�vet sarjaszt a barmoknak �s n�v�nyeket az embereknek haszn�ra, hogy eledelt vegyenek a f�ldb�l, �s bort, a mely megvid�m�tja a haland�nak sz�v�t, f�nyesebb� teszi az orcz�t az olajn�l; �s kenyeret, a mely meger�s�ti a haland�nak sz�v�t. �j ford: (F�vet sarjasztasz az �llatoknak, n�v�nyeket a f�ldm�vel� embernek, hogy kenyeret termeljen a f�ldb�l, 15�s bort, ami felvid�tja az ember sz�v�t, �s ragyog�bb� teszi arc�t az olajn�l, a keny�r pedig er�s�ti az ember sz�v�t.) * A mozgalom sz�nei az arany (s�rga), v�r�s, z�ld az eti�p z�szl�r�l sz�rmaznak.