A Cannabis sativa, azaz a „hasznos kender” (cannabis: kender, sativa: hasznos) l�gysz�r�, egy�ves, �ltal�ban k�tlaki n�v�ny, amely meleg �ghajlat alatt b�rhol megterem. Vad v�ltozatai 2–3 m�ter magasra is megn�nek, a melegh�zban termesztett hibridek (l�mp�s n�v�nyek) �tlagos magass�ga 120–180 cm. K�nnyen felismerhet� jellegzetes, fogazott leveleir�l. A cannabis sativa mellett ismer�nk m�s kenderfajokat is, pl. a cannabis indic�t vagy a cannabis african�t (egyes botanikusok szerint ezek a cannabis sativa v�ltozatai). Az ENSZ 1997-es adatai szerint vil�gszerte kb. 141 milli�ra tehet� a rendszeres cannabisfogyaszt�k sz�ma (ez a vil�g n�pess�g�nek 2,45 sz�zal�ka). Indi�ban ma is �l� szok�s a bhang, a ganja �s a charas fogyaszt�sa (ezek k�l�nb�z� cannabis-prepar�tumok). A vil�gszerte haszn�lt pszichoakt�v szerek k�z�tt a cannabis n�pszer�s�g�t tekintve a negyedik helyen �ll (az els� h�rom helyet a doh�ny, a koffein �s az alkohol foglalj�k el – ilyen sorrendben). Az illeg�lis drogok k�z�tt Eur�p�ban[1] �s Magyarorsz�gon[2] is a legt�bbet haszn�lt. A n�v�ny t�bb, mint 60 gy�gyhat�s� anyagot tartalmaz, f�v�szk�nyvekben gyakran eml�tett�k, mint „minden bajra enyh�l�st ad� gy�gy�rt”. Az USA gy�gyszert�raiban 1937-ig leg�lisan lehetett kapni cannabiskivonatot, mint idegnyugtat� szert. Mostan�ban is zajlik a vita a drog gy�gy�szati c�l� alkalmaz�sa k�r�l; a cannabis t�bb orvos v�lem�nye szerint alkalmas (t�bbek k�z�tt) a r�kos betegek kemoter�pi�s kezel�se sor�n fell�p� t�pl�lkoz�si neh�zs�gek kezel�s�re, illetve a glauk�m�s betegek szem�ben az intraokul�ris nyom�s cs�kkent�s�re. A cannabis gy�gy�szati felhaszn�l�sa mellett �rvel� oldal nyom�s�ra ma az orvosok az USA t�bb �llam�ban k�s�rleti jelleggel �rhatnak fel cannabist a betegeiknek. A kender a leg�sibb ipari n�v�ny. A kezdetekt�l fogva nem t�pl�lkoz�si c�llal, hanem rostj��rt termesztett�k, A k�kori h�l�s hal�szat maradv�nyai alapj�n meg�llap�that�, hogy a fonalk�sz�t�s az egyik legr�gebben �z�tt, m�ig fennmaradt foglalkoz�s. Haz�nk ter�let�n k�zel 9.000 �ve termesztik a kendert. A magyarok is m�r a honfoglal�s el�tt ismert�k a n�v�nyt �s feldolgoz�s�nak m�dj�t. Ezt bizony�tja a kender, csep�, sz�sz szavaink t�r�k eredete. A kender az eg�sz vil�gon elterjedt. K�naiul ma, jap�nul asa, angolul hemp, n�met�l hanf, franci�ul chanvre, hollandul hennep, finn�l hamppu, oroszul konoplja, lengyel�l konopij, rom�nul cinepa, spanyolul canamo, kirgiz�l kindir a neve.