A reggae zene Jamaic�ban fejl�d�tt ki. A reggae megnevez�st t�gabb �rtelemben szokt�k haszn�lni az �sszes jamaicai zen�re, bele�rtve a ska, rocksteady, dub, dancehall �s ragga m�fajokat is. Ez a kifejez�s haszn�latos m�g egy k�l�n st�lusra ami az 1960-as �vek v�g�n j�tt l�tre. A reggae alapj�t egy k�l�nleges ritmus adja, aminek f� jellemz�je a taktusok k�z�tti hull�mz�s amit a git�ros j�tszik, ezt �gy h�vj�k hogy "bang". A dobos gyakran �t egy harmadik �temet a taktusok k�z�tt. Ezt �gy ismerik, hogy "one drop" ("egy csap�s"). Jellegzetess�ge, hogy ez az �tem itt lassabb, mint a reggae el�fut�rain�l a ska-n�l, �s a rocksteady-n�l. A reggae-t gyakran �sszef�gg�sbe hozz�k a rasztaf�ri mozgalommal, ami befoly�ssal volt sz�mos kiemelked� reggae zen�szre a '70-es, �s '80-as �vekben. A reggae sz�mok sok egy�b t�m�t is fel�lelnek a rasztafarinizmuson k�v�l. Ilyen p�ld�ul a szerelem, a szexualit�s, �s olykor a t�rsadalom kem�ny b�r�lata. Az eredete fellelhet� az afrikai karibi zen�ben, de ugyanakkor az amerikai R&B zen�ben is. Az el�fut�ra a ska �s a rocksteady volt a '60-as �vekben. 1963-ban Jackie Mittoo a The Skatalites nev� ska egy�ttes zongoram�v�sze felk�r�st kapott Coxsone Dodd producert�l, hogy gy�jts�n �ssze zen�szeket �s csin�ljon eredeti zen�t a Studio One st�di�ban. Mittoo, a dobos Lloyd Knibbs seg�ts�g�vel a tradicion�lis ska �temet is felhaszn�lta a reggae-hez, �m a folyamat v�g�re ritmus lelassult. A reggae-t k�s�bb Bob Marley tette vil�gszerte n�pszer�v�, aki karrierje kezdet�n a rocksteady m�fajban is alkotott. A '60-as �vek v�g�re a reggae-t m�r az Egyes�lt Kir�lys�gban is j�tszott�k a r�di�ban, John Peel m�sor�ban. A "reggae" sz�t el�sz�r a Toots and the Maytals nev� ska egy�ttes haszn�lta az egyik albumuk c�m�ben: "Do the Reggay". Manaps�g Jamaic�ban az olyan �j st�lusok, mint a dancehall vagy a ragga sokkal n�pszer�bbek. Ezek a st�lusok keverik a dub technik�it, a reggae hangszereit, tov�bb� a hip hop, a drum and bass, �s m�s st�lusok k�l�nf�le elemeit is. Ebben a st�lusban alkottak olyan m�v�szek is, mint U-Roy �s Dillinger, aki zen�j�vel az eg�sz vil�gra hat�ssal volt, mert a jamaicai DJ Kool Herc is felhaszn�lta, amikor l�trehozott egy �j st�lust, amib�l k�s�bb a hip hop �s a rap n�tt ki. Jamaic�ban a DJ sz� MC-t jelent vagy rappert, am�g az Egyes�lt �llamokban a DJ az, aki kiv�lasztja a zen�t. Ez�rt amit Jamaic�ban �gy h�vnak hogy dee jaying, toasting vagy chatting, azt a vil�g t�bbi r�sz�n rappel�snek mondj�k. Roots-nak, azaz "gy�kereknek" h�vj�k a kifejezetten rasztafri reggae zen�t. Ez a spiritu�lis fajt�ja a zen�nek, aminek sz�vege gyakran dics��ti Jah-t (Istent). A sz�vegben gyakran szerepel a "Rastafari" felki�lt�s vagyis "Prince Tafari", ami Haile Selassie eti�p uralkod� eredeti neve. A rasztaf�ri vall�sban � szimboliz�lja a megtestes�lt istent. Visszat�r� t�m�k a sz�vegekben a szeg�nys�g, �s a tiltakoz�s a korm�ny elnyom�sa ellen. A roots reggae f�nykor�t a k�sei 1970-es �vekben �lte, olyan el�ad�kkal, mint Johnny Clarke, Horace Andy, Barrington Levy, �s Lincoln Thompson, �s olyan producerek seg�ts�g�vel, mint Lee "Scratch" Perry, King Tubby, �s Coxsone Dodd. A producerek k�s�rletez�kedv�nek gyakran hat�rt szabtak a technikai korl�tok, de �gy sz�letett meg a dub zene. Egyes zenet�rt�n�szek szerint a dub zene szerepet j�tszott a techno zene fejl�d�s�ben. A roots reggae fontos szerepet j�tszott Jamaica kult�r�j�ban, �s am�g a reggae t�bbi v�ltozat�t felv�ltott�k a n�pszer�bb ir�nyzatok, addig a roots reggae elfoglalt helye nem v�ltozott, �s kicsi, de egyre n�vekv� hallgat�s�gra tal�lt vil�gszerte. A cannabis haszn�lat�nak bemutat�sa dalsz�vegekben �s az albumbor�t�kon �sszekapcsol�dott a reggae-vel a '70-es �vek �ta. Bob Marley h�res Catch a fire albumbor�t�ja, ami egy hatalmas marijuan�s cigarett�t sz�vva �br�zolja, nagyon vitatott t�ma volt abban az id�ben. Peter Tosh is gyakran jelent meg marijuan�s cigarett�val a kez�ben, �s dalaiban is gyakran megjelent a cannabis (p�ld�ul a Legalise it (Legaliz�ld) c�m� sz�m�ban).